Emlék egy gyufásdobozban





A 10. gyorskör házigazdája Mesi volt, tehát ő adta a feladatot. Azt hiszem elég felületesen olvastam el a feladat kiírását, így utólagosan és ezúton is elnézést kérek.
A kiírás ez volt:

"Tehát arra kérlek benneteket, térjünk el most egy picit a szabályos, négyzet vagy téglalap alakú oldalaktól, és csináljunk egy olyan művet, ami valamilyen figurát formáz, és használható mondjuk ajtóakasztónak vagy névtáblának."

Hű...Hát igen...Biztos gondok vannak a kis fejemben...Ugyanis azt gondoltam, hogy a "térjünk el egy picit"-en van a hangsúly nem az ajtóakasztón. Nem is boncolgatom tovább ezt a dolgot.

Lényeg a lényeg, hogy ezt a gyufásdobozos minibookot mindenképpen elkészítettem volna ezen a héten.

Egy gimis kori barátnőm felhívott a héten, hogy jó lenne egy kicsit találkozni, meg is hívtam hozzánk és úgy gondoltam, hogy ez egy remek ajándék lesz neki. Egy kis nosztalgia, emlékek felidézése és ezen keresztül bemutathattam, hogy mivel foglalatoskodom mostanság.



Az ötlet erről az oldalról származik.



Elkészítése nagyon egyszerű, csupán egy nagyméretű gyufásdoboz szükséges hozzá, egy kulcskarika, kevés kartonpapír, némi csomagolópapír a fényképek, és amivel fel akarjuk díszíteni valamint olló és ragasztó.


* A gyufásdobozt becsomagoljuk a választott színes csomagolópapírba. A belső részét valamivel nehezebb itt egy kicsit ügyeskedni kell.

A becsomagolás után, ha összerakjuk a dobozt, kissé nehezen csúszik, de ha óvatosan bánunk vele nem lesz gond.



* A fiókjára varrtam egy gyöngyszemet, így olyan mintha fiók gomb lenne. Persze nem célszerű azzal huzigálni.

* A gyufásdoboz méretéhez kivágtam a kartonlapokat és ezeket is becsomagoltam ugyanabba a csomagolópapírba. Kevés ragasztót használtam.

* Ezután kilyukasztottam a sarkokat.

* Ahová szöveget akartam írni, oda zöld kartonból vágtam ki egy-egy lapocskát. És el is készíttettem a szöveget. Mivel nincs szép írásom, ezért Joyful Julianna betűtípussal előre kinyomtattam a szöveget, indigó segítségével átírtam, majd tűfilccel átrajzoltam.

* Felragasztottam a kiválasztott képeket és feldíszítettem. Túlzásban nem szabad esni, mert nagyon kicsi az egész, és hamar zsúfolt lesz.

* Amikor úgy döntöttem, hogy kész, akkor felfűztem a kulcskarikára. Na ez sem egyszerű! Nem árt átgondolni előtte, hogy melyik oldaláról kezdjük el… A kulcskarikára két szalagot kötöttem.

* A végére csak a doboz feldíszítése maradt. Egy zöld virágalakot vágtam ki dekorgumiból, erre egy papírnárciszt ragasztottam és egy picinyke fakaticát. Mindezt kétoldalas ragasztóval tettem. A feliratot rózsaszín kartonra puffadós festékkel készítettem.



Csupán ezt a kis rövid szöveget írtam bele, ami úgy tűnhet, hogy nincs befejezve. De éppen így akartam.

Néha összevesztünk

De mindig kibékültünk

A dolgok aztán maguktól alakultak.

Úgy váltunk el, hogy majd találkozunk.


Nagyon hamar végeztem ezzel a kis dobozzal és nagyon jó volt csinálni! Én mindig türelmetlen vagyok, vajon milyen lesz, ha kész lesz? Ezért volt jó ezt készíteni, mert gyors és hamar kielégítette a kíváncsiságomat.